2008. szeptember 16., kedd

Nem vagyok én western filmbe való


Bár nem vagyok fekete, sokszor inkább érzem magam afrikainak, és lelkileg sokkal közelebb áll az ő spiritualitásuk, mint a sajátunk, ami sokszor "hiszek hitetlenül" hit, elhaló és elkalandozó imádság, heti vagy havi bibliaolvasás, stb. Bár innen indulok én is, szeretnék "délebbre utazni" az imádság terén.

Ma este beszélgettünk Kabaiyával, és ő elmondta, hogy felkel 4kor, hogy imádkozzon, aztán 5kor visszafekszik. Aztán, amikor reggel felkel, imádkozik és igét olvas. Délben szintén olvas igét. Aztán este, úgyszintén igét olvas és imádkozik (amikor otthon van, akkor este a családjával együtt tart csendességet).
Az egyik óránkon a tanár azt javasolta, hogy próbáljunk meg naponta 15 percet imádkozni. Kabaiya kérdése az volt, hogy ha valaki nem tud imádkozni, akkor miért akar pásztor lenni? Ha pedig pásztor akar lenni, akkor miért kell imádságra kényszeríteni? Jogos kérdés... és nehogy bárki félreértsen, nekem is kihívás a napi 15 perc imádság is.

A napokban olvastam Dánielről, hogy naponta 3x imádkozott. Ezt persze korábban is tudtam róla, és mindig is egyfajta példának tartottam. Ami viszont csak most világosodott meg előttem az az, hogy ő egy magasbeosztású állami tisztviselő volt, minden bizonnyal ezernyi feladattal és mégis volt ideje naponta 3x imádkozni. Tehát nincs kifogás...

2008. szeptember 14., vasárnap

bal eset


Túl jól működött az első fék, és hirtelen a földön találtam magam, a biciklit meg egy oszlopra akadva. Első és remélhetőleg utolsó balesetem eredménye: néhány zúzódás a bal oldalamon, kisebb agyrázkódás és izomfájdalmak. Hál'Istennek nem a városban történt, így nem öltem meg senkit, és megtanultam, h. soha többet nem használom az első féket. Gyakorlom a hátonfekve alvást (Hanna, te most tudod miért fontos:))

2008. szeptember 10., szerda

Mit szeretsz Magyarországban?


Az elmúlt napokban sokszor sikerült magunkat zavarba hozni amikor megkérdezték tőlünk, hogy mit szeretünk Magyarországban. Hisz problémánk van a korrupt politikai vezetéssel, a félrevezető médiával, a kiüresedő egyházunkkal, hogy nehéz mit felelnünk egy ilyen kérdésre. Kritikus szemléletünk alig engedi, hogy meglássuk a jó dolgokat, amik országunkban vannak.

Ezért közzé tesszük ezt a kérdést, remélem mindannyiunk gyarapodására:
Mit szeretsz Magyarországban/ a magyar emberekben?

(Köszönöm Elődnek, Gyurinak és Andrisnak, hogy leírták, szerintük mi az evangélium, a továbbiakban is hozzá lehet szólni ahhoz a bejegyzéshez.)

Képek Atlantáról

Ha szeretitek a felhőkarcolókat, akkor biztos érdekelnek titeket azok a képek, amiket Atlantában készítettünk (néhányat egy szálloda 7xedik emeletéről). A bal oldalon a képre kattintva lehet megtekinteni a galériát.

2008. szeptember 9., kedd

egy kis frissítés a lakásról


Ez itt a bejárati ajtónk.


A kolink neve egyébként: Simons-Law




A hálószobánk elég nagy, ez a képen pont nem látszik.

2008. szeptember 8., hétfő

cserediákcsapat


Kedvenc barátainkkal: Endrétől balra kezdve: Sung-eun (Kórea), Matt (England), Kabayia (Kenya), Khan (Jamaica)

Nagyon jól kijövünk és összetartunk, magányos lennék nélkülük. Kabayia szerint kenyai misszionáriusok leszünk:)

2008. szeptember 5., péntek

Mi az evangélium?

Ezt a kérdést tette fel a tanárom az első órámon tegnap. És mivel érdekel, hogy mit gondolnak barátaim és ismerőseim erről, ezért most én is felteszem nektek ezt a kérdést.

Mi az evangélium?


A megjegyzésekbe várom a válaszokat.



2008. szeptember 4., csütörtök

néhány véletlenszerűen összeválogatott részlet a 2. hetünkről

Itt vagyok ám én is a napfényes Campuson (attól függetlenül, hogy Eneh már szinte teljesen átvette az irányítást :P). Az elmúlt napokban megismerkedtünk a többi külföldi ösztöndíjassal, és nagyon megszerettük őket, úgyhogy a következőkben írunk majd egy kicsit róluk. Egyelőre csak annyit, hogy a következő országukból jöttek: Anglia, Jamaika, Kenya, Kórea. Úgyhogy annyira sokszínű, amennyire csak lehet :D (Mondjuk Dél-Amerikából nem jött senki, de van itt egy srác, akivel már megismerkedtünk. Meg egy New York-i gyerek is van, aki lojális a nemzetközi diákokhoz :D) Egyelőre sokat sétálunk erre-arra, de már sokan ígérték, hogy elvisznek minket ide-oda, ha akarjuk. Hát vannak terveink...:D
Az egyetemen mindent elmondanak nekünk, már egy kicsit sok is volt az eligazításokból... De azért sok mindent megtudtunk (otthon pl. a szakdogám leadása előtti héten jöttem rá, hogy van olyan, hogy mokka.hu Hálás lettem volna előtte:/) Még egy idősebb diákkal is összeismertettek minket, aki a "Companion"-ünk lesz az év során. A miénk Charles, akitől rögtön kaptunk is egy Columbia-s pólót, meg egy vacsora-meghívást. Egyszerűen mindenki elhalmoz minket mindenféle kedvességgel.
Ami folyamatosan a fejemben jár, hogy ne hagyjam ki Istent mindebből, amit itt kapok. Nyilvánvaló, hogy sokféleképpen jelen van az életünkben, és a körülményeinkben, de szeretném tudatosabban Vele megélni ezt az évet, hogy minden amit csinálok, az a lelki formálódásomat segítse elő. Ezért imádkozhattok is. :D

Madártávlatból


Üdv!


Nagyobb térképre váltás

A teniszpályák melletti épületben lakunk (a parkoló közvetlen közelében).
Úgyhogy megskubizhatjátok a környéket.
Különösen vizuális/detektív típusoknak ajánljuk :D

2008. szeptember 3., szerda

Végre sikerült



A második próbálkozás már eredményes, köszönet Livinek:)

Háttérben a "konyhánk", hál'Istennek még nem hasonlítható
a normafai állapotokhoz...persze itt kevesen főzőcskéznek.