már nem pogány

Megkereszteltetett. Láthatóan élvezte, ahogy Mennyei Apukája is élvezhette. Csak a kedvenc Igémet fűzném hozzá: "Az Úr, a te Istened közötted van; erős Ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az Ő szerelmében, énekléssel örvendez néked." másik fordításban: "Veled van Istened, az Úr, Ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked."

cukor blues

Ezt a könyvet olvasom és hatására egy ideje szinte teljesen felhagytam a finomított cukor zabálásával, melynek régóta rabja vagyok. Naponta többször is áldoztam cukoristennek, aki csekély, pillanatnyi vigaszt nyújtott ugyan, de becsapott és el is árult csúnyán. Az utóbbi hónapokban étkezések után szinte naponta voltak ájulásérzettel, szapora szívdobogással járó rosszulléteim, az általános érzelmi labilitásom, meg gyengeségem, kimerültségem még magyarázgattam az éjszakai szoptatásokkal, meg az ehhez fűződő hormonális zűrzavarral, de ezek a rohamok kezdtek ijesztővé válni. Jelentem, mióta nem eszem finomított cukrot, elmúltak a rosszullétek. Jobb az általános közérzetem, a kedvem, egészségesebb ételeket kívánok. És hogy mit eszek ha édesre vágyom? Aszalt vagy sima gyümölcsöt, mandulával, tökmaggal, zabkását banánnal, mézzel, gyümikkel és megszerettem csudamódra a 80 %os étcsokit is, amivel csínján bánok azért. Azért a fagyiról még nem mondtam le. És hát méz, stevia, nyírfacukor. Ez utóbbit most fogom beszerezni. Elég szélsőséges a könyv, de szerintem a legtöbb dologban igaza van, érdemes elolvasni.

súlyos lemaradás

Mióta Ezrus többnyire csak egyszer alszik naponta és a nagymozgások beindulása (kúszás, mászás, felállás, kézenfogva járás) óta este is órákig altattam, nem nagyon bírtam összeszedni magam a blogoláshoz. Annál nehezebb most megszólalni, lehetetlen beszámolni az utóbbi fél évről. Télen sokat betegeskedtünk, kruppal kórházban is voltunk, ami nagyon megviselt. Most már lassan hónapok óta egészséges, és azért így élvezhető és élhető az élet. Gyönyörködünk benne egyfolytában, hihetetlenül aktív, kíváncsi, 1000 %-on pörög, vizsgálódik, szerel, zenél, dumál, játszóterezik, nevet, kacag. Na meg néha elviselhetetlenül hisztis, akaratos, nyűgös, nyughatatlan. Néhány kép az elmúlt hónapokból.

Keresztút

Krisztus feltámadt!
Valóban feltámadt!

Ez a régi köszöntés összefoglalja, hogy mi a Húsvét.

Mivel már több mint 10 éve keresztény vagyok (és amúgy is vallásosan neveltek), a Húsvét ünnepét nehéz annyira megélni, amennyire fontos ez a hitemben.

Valószínűleg nem is sikerült volna, ha a házicsoportunkkal nem megyünk el Nagycsütörtökön a kiscelli keresztutat bejárni. A katolikus hagyomány Krisztus szenvedésének 14 állomása van.

Ezeket jártuk be, megállva az egyes stációknál igét olvasni, imádkozni (illetve II. János Pál 2000. évi keresztúti elmélkedéseiből is olvastunk).

Ahogy jártam az utat a barátaimmal, először a bűneim súlya telepedett rám, aztán felismertem, hogy Jézus, aki elesett a kereszt alatt, megért minket, akik újra meg újra elesünk. Rácsodálkoztam arra, hogy Jézusnak szüksége volt valaki más segítségére abban, hogy vigye a keresztet (Cirénei Simon veszi át tőle), és azt értettem meg belőle, hogy akkor talán rám is szüksége van. Amikor Jézus azokért imádkozott, akik elítélték, akkor bennem is irgalom ébredt azok iránt, akik nem ismerik vagy nem fogadják el Jézust.

Az utolsó állomás az, amikor Jézust sírba teszik. Amikor ideértünk, akkor már nem annyira a Jézus halála feletti szomorúság volt bennem, hanem inkább annak az öröme, ami harmadnapon történt... Jézus feltámadt, a sír üres.

Sokan mondják, hogy nem lehet tudni mi van a halál után, mert még senki nem jött vissza onnan. Szerintem Jézus visszajött, és ez az egész létemet meghatározza.

Nekem most ettől a megtett keresztúttól vált ünneppé ez a Húsvét. Ajánlom mindenkinek ezt a lelki gyakorlatot, aki szeretne Jézussal találkozni, vagy vágyik jobban megérteni a kereszt titkát.

Krisztus feltámadt!

Valóban feltámadt!

Isten és a babakocsink

Nemvárt esemény következett be a családunkban, új családtagunk lett: egy babakocsi. Már régóta gondolkodtam rajta, hogy vészhelyzet esetére nem volna rossz egy a fészerben, sokat betegeskedtünk mostanság mindannyian, meg a csuklóm is többször begyulladt. Az vett rá végül a nagy lépésre, hogy Ezrus belázadt a buszon, és annyira sírt, hogy le kellett szedjem a hátamról, és nem szopi kellett neki, ugyanis az ölemben már jól volt. Máskor is volt már ilyen, de nem ennyire durva. Meg aztán ha a második kismamaságom is olyan mozgáskorlátozottá tesz majd, mint az első, akkor úgyis ezzel fogok közlekedni. Megosztanám veletek a vásárlás történetét, mert szerintem vicces és tanulságos. Szóval eleinte, 3 kitételünk volt, figyelembe véve a kötődő nevelés alapelveit meg a belvárosi közlekedést: legyen a kocsi szuper könnyű, 2 irányból tolható és legyen magasan benne a gyerek. Ezeknek meg is felelt az Espiro Vector 4lite nevű kocsi, ami csak 6,5 kg sportrésszel, mózessel meg 7,5. Elmentünk lecsekkolni, mielőtt megvettük volna használtan a babaszobán. Hát élőben valahogy sokkal nehezebbnek tűnt a 7,8 kg-os Quinny Zappnál, és azért elég böhöm nagy állat. Végül úgy döntöttünk, erre nincs szükségünk Ezrushoz, inkább vmi kisebb és még könnyebb kéne. Én vaterán, babaszobán meg expresszen már hetek óta figyeltem a kínálatot, utánaolvastam a kocsik súlyának, méretének boltleírásokban, használhatóságuknak fórumokon. Végül arra jutottunk, hogy a Zapphoz hasonló dizájn lenne jó, csak legyen teljesen dönthető, h. tudjon benne aludni is a drága. Lemondtunk a 2 irányú tolhatóságról, meg a mags ülésről is. A stokke megfizethetetlen és túl nehéz ugye. Végül meg is találtam egy gyönyörű türkisz noname kocsit a vaterkán, ami nem is volt drága, tetszett a dizájn, meg könnyű is volt. 2 napig tartott mire válaszoltak a kérdéseimre, és gondoltam akkor előbb Endruval egyeztetek, aztán leütöm. Erre nem lecsapták az orrom előtt, míg beszélgettünk? Tomboltam a dühtől, szabályosan toporzékoltam egy órán keresztül, hogy hetek munkája, keresgélése így porrá lett. Lemaradtam a tökéletesről... Persze Endrét hibáztattam, esti imánk alkalmával kínomba nevetve elpanaszoltam Istennek keserűségemet, haragomat, bosszúvágyamat a Zsoltárok módjára, és megrendeltem egy ugyanilyen, sőt még jobb lehetőséget, de gyorsan. Ez volt a legnevetősebb imánk a héten. Erre pár nappal később Expresszen megtaláltam ezt a türkisz szépséget, ami ugyanúgy néz ki, mint az elveszett, csak könnyebb és lábzsákkal téliesített, ja és nem Pécsett hirdették meg, hanem Pesten ugyanannyiért...jó áron jutottunk hozzá egy kedves családtól, akik csak keveset használták. Ma ki is próbáltam, hát megváltás volt vele vásárolni, Ezrus meg nagyon élvezte, nem kellett sietni, meg folyton attól rettegni, h. mikor kezd már nyüszögni, meg méltatlankodni, h. le akar jönni. Tök jól elaludt benne, és aztán jó sokáig tudott így aludni a hűvösben, hintában egy ideje nem akar aludni ugyanis. Meglátjuk majd meddig tart a szerelem. Persze bkv-hoz nem túl jó, olyan sok lépcsőt kell megmászni, hogy beszakad a derekunk, így sztem csak a sétálható távokra fizetünk be vele. A hordozás is megmarad elsődlegesként, csak most már kombináljuk a kettőt, meg nyugodt vagyok, mert be vagyunk biztosítva, betegségre, nem-alvásra, meg kismamaságra is. Tanulság, hogy Isten minden apró kis vágyunkra odafigyel, és lehet neki toporzékolni, meg követelőzni, mint ahogy egy kisgyereknek a szüleivel, és ő idejében megadja, amire szükségünk van, jobbat, mint, amit magunktól kitalálnánk. Köszi, Papa.

Ezra furcsa helyeken

Annyit változott az drágaság, minden nap más az arca, a szokásai, a mókái, figyelni kell egyfolytában, nehogy leragadjunk valahol:) Panta rei.

EzraFuriHelyeken

Elmaradt képek a debreceni hétvégéről

Még nem is említettük, hogy karácsony előtt eljutottunk Debrecenbe, Ábelékhez. Az a hétvége nagyon jó volt nekünk, egészen felfrissültünk, és kipihentük magunkat a fogzással telt húzós hetek után.

Hanna és Ábel még kimenőre is elengedtek minket, ahova szigorúan csak ketten mehettünk, és így tudtunk egy kicsit beszélgetni, időt tölteni együtt. De a hétvégén persze volt Somival birkózás, játszóház látogatás, tortázás is, szombat este pedig amíg a lányok horgoltak, addig a fiúk fiús filmet (Hellboy 2 és nagyon jó) néztek.

Íme a képek:

Áldott Karácsonyt!!

Ezzel a gyönyörű afrikai karácsonyos képsorral és zenével szeretnék nektek Áldott Ünnepeket kívánni Jézus ~2010. szülinapján!! Ajándékba fordítottam kedvenc 8. kerületi Mamamolyaimnak egy rövid Max Lucado karácsonyi üzenetet, amit szeretnék nektek is ajándékozni, mert olyan életszagú. Az Élet Ura valóban imádnivaló (nemcsak csecsemőként:))!!

MaxLucado Egy jászolban kezdődött

Sárkánymaci - avagy az űrhajóssapi dicsérete

A legjobb találmány a világon az űrhajóssapi, mert nem kell külön szöszmötölni a sállal, nem tudja elforgatni, kikötni, meleg, puha, védi az arcát is. Ezt a gyönyörű kifordítható sapit egy kedves Mamamoly varrta nekem, ikeás polártakaróból. Ezrát annyira nem zavarja, amikor feladom rá, inkább majdhogynem elpilled a puha sötéttől:) a városban is mindenki csodálja a kis sárkányt, vagy macit. Szabásminta itt. Lehet, h. magunknak is csinálok ha egyszer lesz varrógépem:)

Ezra a tejvámpír

Már régóta tervezzük közölni a hírt, hogy Ezrusnak ajándékcsoki helyett fogacskát hozott a Mikulás: december 5-én bújt ki a bal felső elsőként, majd a jobb felső pár nappal később és most a bal alsóval nyögünk. Mindez hatalmas éjszakai sírások, álmatlan éjszakák és iszonyú szenvedés közepette. Az alsókkal már nem annyira vészes a helyzet. A dologél meg a chamomille, az osanit meg a viburcol segít kicsit. Meg a köleszabálás is:), de rágóka helyett a friss hideg uborka jobban bejött eddig, a műanyag nem ízlik:) Ja és már látszanak a szemfogak is, készülhetünk a folytatásra:)