Eljött végre az ideje a babamozizásnak, ez 4D-s ultrahangot jelent, a 4. dimenzió az idő egyébként, ettől lesz olyan, mintha egy kis film lenne. Életreszóló élmény volt, mondhatom. Ezra nagyon szépen mutatta magát az elejétől kezdve, nem kellett tornázással, csokival csalogatni:) Bár előtte becsokiztam egy kicsit a biztonság kedvéért... Mindenkinek ajánlom a 4DGenesis nevű helyet, iszonyú jófej és derűs a szonográfusnő, ő maga is nagyon élvezi a dolgot, sokat magyaráz, igazán törődött velünk, sok időt szánt ránk és nagyon jó minőségű képeket csinál a profi masinájuk. Ezra 36 cm-es, 1kg-os, 1 héttel idősebb a koránál és elég nyugis baba. Gyönyörű arca van, édesen grimaszol, néhány képen kinyitja a száját, szeret gombóckodni, gömbölyödni, de azért megmutatta picit a hasát is, meg az érzékeny testrészét is:) Megvan minden ujja, mutogatott is a mutatóujjával, meg kifeszítette a nagylábujját, már most 5-6 cm-es nagy lábon él. Az átlagosnál kicsit több magzatvízben uszikálhat, ezért lettek ilyen szépek a képek, és ezért ekkora nagy a pocakom, de ez a mennyiség még teljesen egészséges. Elkezdtem válogatni a képeket, de annyira nehézkes, hogy inkább feltöltöttem mind a 80-at. A fanatikusok mindegyiken felfedezhetnek valami érdekeset, a többiek meg átugorhatják a homályosabbakat, vagy kupisabbakat. A dvd anyagát is feltöltjük majd valahova. Jó szórakozást mindenkinek!!
2010. január 24., vasárnap
2010. január 20., szerda
Gitár mánia
Gitárjaim... Végre méltó helyükön...
A falon egy 83-as Ibanez Strato (made in Japan!), egy szintén Ibanez EW20A elektro-akusztikus gitár és egy amerikai PRS CE-24 látható (hátha valakit érdekel... =)
Sok fúrás faragás eredménye, hogy felkerültek, és a Herkules fali állványok beszerzése is eltartott egy kis időbe... De megérte. Végre a zene-sarok is kialakult a lakásunkban, és most már bármelyik gitáromat azonnal lekaphatom, ha épp gitározni támad kedvem. Csak azt sajnálom, hogy nincs 6 kezem... (na nem mintha szeretnék 6 kezet...)
ezek közül mindegyik gitárt másért szeretem. Az akusztikusnak csengő, erős hangja van, külön-külön is szépen megszólaltathatók a hangok, és együtt is jól szólnak az akkordok. Nagyon kényelmes a nyaka, és nem zörögnek a bundok. Szívesen játszom rajta Istenes zenét és jazz-t.
A régi Ibanezemben mindig megfog, hogy mennyire szép hangszer annak ellenére (vagy épp azért), hogy olyan, mintha összeégett volna a teste. Nagyon érett hangja van, igazi twang-os/fenderes, és nagyon élvezetes a feszes húrjain játszani. Kicsit zajos a pici (mint a legtöbb single coil-os gityó), de annyi baj legyen. Blues-os, funky-s, sőt Rage Against the Machine-os vagy RHCP-s témákhoz tökéletes.
A PRS a legújabb szerzeményünk. Megböjtöltük Enehvel hogy megvehessük, mert szinte minden pénzünket elköltöttük rá, amikor Amerikában voltunk. Ez a 83-as Ibanezzel ellentétben a modernsége miatt megragadó. Modern mind a formája, mind a hangja. A nyaka széles és vékony, így eszméletlenül gyorsan lehet(ne ha tudnék) rajta játszani. A felezhető hangszedők miatt nagyon sokféle hangot ki lehet hozni belőle. Bizonyos szempontból ez a gityó ötvözi a korábbi fajták előnyeit. Ezzel a baltával már lehet rendesen zúzni, de nemcsak rockra jó, hanem mint mondtam elég sok oldalú hangszer (van jazz-zenész is, aki ilyet használ).
Ez a leírás biztos egy csomó embert hidegen hagy, de nem baj. Egy-két szót ők is érdemelnek, ha már így jelen vannak az életünkben/lakásunkban.
A falon egy 83-as Ibanez Strato (made in Japan!), egy szintén Ibanez EW20A elektro-akusztikus gitár és egy amerikai PRS CE-24 látható (hátha valakit érdekel... =)
Sok fúrás faragás eredménye, hogy felkerültek, és a Herkules fali állványok beszerzése is eltartott egy kis időbe... De megérte. Végre a zene-sarok is kialakult a lakásunkban, és most már bármelyik gitáromat azonnal lekaphatom, ha épp gitározni támad kedvem. Csak azt sajnálom, hogy nincs 6 kezem... (na nem mintha szeretnék 6 kezet...)
ezek közül mindegyik gitárt másért szeretem. Az akusztikusnak csengő, erős hangja van, külön-külön is szépen megszólaltathatók a hangok, és együtt is jól szólnak az akkordok. Nagyon kényelmes a nyaka, és nem zörögnek a bundok. Szívesen játszom rajta Istenes zenét és jazz-t.
A régi Ibanezemben mindig megfog, hogy mennyire szép hangszer annak ellenére (vagy épp azért), hogy olyan, mintha összeégett volna a teste. Nagyon érett hangja van, igazi twang-os/fenderes, és nagyon élvezetes a feszes húrjain játszani. Kicsit zajos a pici (mint a legtöbb single coil-os gityó), de annyi baj legyen. Blues-os, funky-s, sőt Rage Against the Machine-os vagy RHCP-s témákhoz tökéletes.
A PRS a legújabb szerzeményünk. Megböjtöltük Enehvel hogy megvehessük, mert szinte minden pénzünket elköltöttük rá, amikor Amerikában voltunk. Ez a 83-as Ibanezzel ellentétben a modernsége miatt megragadó. Modern mind a formája, mind a hangja. A nyaka széles és vékony, így eszméletlenül gyorsan lehet(ne ha tudnék) rajta játszani. A felezhető hangszedők miatt nagyon sokféle hangot ki lehet hozni belőle. Bizonyos szempontból ez a gityó ötvözi a korábbi fajták előnyeit. Ezzel a baltával már lehet rendesen zúzni, de nemcsak rockra jó, hanem mint mondtam elég sok oldalú hangszer (van jazz-zenész is, aki ilyet használ).
Ez a leírás biztos egy csomó embert hidegen hagy, de nem baj. Egy-két szót ők is érdemelnek, ha már így jelen vannak az életünkben/lakásunkban.
2010. január 10., vasárnap
6 hónapos pocak
A pocak update folytatódik. Ezra már 30 cm körül van, csak kapkodok a levegő után:) Mivel nagyon nehezemre esik a munka, meg iszonyúan feszül a hasam estére, úgy döntöttünk, h. februártól itthon maradok... Már alig várom, hogy a sok elfojtott kreativitásom felszínre törjön:) Meg hát ott lesz a szülésfelkészítő tanfolyam, és még baba-barátra kéne szabni szeretett fészkünket is. Csupa izgalom, meg várakozás.
2010. január 3., vasárnap
Ausztrál Tom Újévi köszöntése
Bár már feltettem a blogcímét a bal oldalra, azért szerintem Tom megér egy bejegyzést is. Sokat virultunk rajta az utóbbi hetekben. Ez az ausztrál srác szerelmes a magyar nyelvbe, egy ősrégi nyelvtankönyvből tanul, ha jól tudom magyar ismerősök segítsége nélkül. Lenyűgöző, hogy 1 év alatt ennyire jól megtanult. Ábel jóvoltából egyébként is megszerettük már az ausztrálokat, van egy pár kedves ismerősünk az Ozzik földjéről. Tetszik az a felszabadult, könnyed és barátságos mentalitás, amit az auk részéről tapasztaltunk, meg a sok humor is persze. Na meg jelenlegi legkedvencebb sorozatunk, a Dr. House egyik főszereplője, Chase, is ízes au nyelven beszél:) Ja, és aki szeretne ausztrálul tanulni Tomtól, az kövesse röpke 2 perces nyelvleckéit a youtube-on, vagy a blogján. A kommentekre is válaszol...
Hope ya'll have heaps of fun guys!!
2010. január 1., péntek
Boldog Új Esztendőt!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)