A falon egy 83-as Ibanez Strato (made in Japan!), egy szintén Ibanez EW20A elektro-akusztikus gitár és egy amerikai PRS CE-24 látható (hátha valakit érdekel... =)
Sok fúrás faragás eredménye, hogy felkerültek, és a Herkules fali állványok beszerzése is eltartott egy kis időbe... De megérte. Végre a zene-sarok is kialakult a lakásunkban, és most már bármelyik gitáromat azonnal lekaphatom, ha épp gitározni támad kedvem. Csak azt sajnálom, hogy nincs 6 kezem... (na nem mintha szeretnék 6 kezet...)
ezek közül mindegyik gitárt másért szeretem. Az akusztikusnak csengő, erős hangja van, külön-külön is szépen megszólaltathatók a hangok, és együtt is jól szólnak az akkordok. Nagyon kényelmes a nyaka, és nem zörögnek a bundok. Szívesen játszom rajta Istenes zenét és jazz-t.
A régi Ibanezemben mindig megfog, hogy mennyire szép hangszer annak ellenére (vagy épp azért), hogy olyan, mintha összeégett volna a teste. Nagyon érett hangja van, igazi twang-os/fenderes, és nagyon élvezetes a feszes húrjain játszani. Kicsit zajos a pici (mint a legtöbb single coil-os gityó), de annyi baj legyen. Blues-os, funky-s, sőt Rage Against the Machine-os vagy RHCP-s témákhoz tökéletes.
A PRS a legújabb szerzeményünk. Megböjtöltük Enehvel hogy megvehessük, mert szinte minden pénzünket elköltöttük rá, amikor Amerikában voltunk. Ez a 83-as Ibanezzel ellentétben a modernsége miatt megragadó. Modern mind a formája, mind a hangja. A nyaka széles és vékony, így eszméletlenül gyorsan lehet(ne ha tudnék) rajta játszani. A felezhető hangszedők miatt nagyon sokféle hangot ki lehet hozni belőle. Bizonyos szempontból ez a gityó ötvözi a korábbi fajták előnyeit. Ezzel a baltával már lehet rendesen zúzni, de nemcsak rockra jó, hanem mint mondtam elég sok oldalú hangszer (van jazz-zenész is, aki ilyet használ).
Ez a leírás biztos egy csomó embert hidegen hagy, de nem baj. Egy-két szót ők is érdemelnek, ha már így jelen vannak az életünkben/lakásunkban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése