"- Ki tudnál jönni abba a parkolóba, ami a Nyugati mellett van?"
"- És amúgy jó állapotban van a cucc?
- Persze, minden rendben van vele..."
"- És mennyit engedsz az árból?..."
Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el azok során a rövid beszélgetések során, amikor egy-egy üzletet próbálok nyélbe ütni.
Igazából több éve adok-veszek különféle gitáros motyókat, és bár nyilván nem kockázatmentes ez a dolog, még egyszer sem volt semmilyen rossz tapasztalatom.
Az utóbbi hetekben pedig kifejezetten jól ment a biznisz. Eladtam 1-2 cuccot jó áron, és helyette beszereztem 1-2 spéci cuccot (Egy speckó Laboga gitárkábelt, amelyik szépen továbbítja a gitár hangját az erősítőbe, egy Kasleder Voodoo Chile Octafuzz pedált, ami egy magyar effektkészítő keze munkája, és egy Roland Microcube-ot, egy kis gitárerősítőt, amit még utcazenélésre is lehet használni).
Az évek során sokféle érdekes dologgal találkoztam, az egyik legérdekesebb az volt, amikor egy gitár megvételén gondolkoztam, és miután megállapodtunk egy árban, aki árulta, az magától 20 000 ft-ot engedett az árból...
Nyilván életemnek nem központi része az, amiről itt írok, de izgalommal töltenek el ezek a rövid találkozások más zenészekkel. A találkozások izgalma, a kis diskurzusok egy-egy kütyüről (még több) színt visznek (amúgy sem szürke) hétköznapjaimba.
Íme egy fotó az új motyókról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése