cukor blues

Ezt a könyvet olvasom és hatására egy ideje szinte teljesen felhagytam a finomított cukor zabálásával, melynek régóta rabja vagyok. Naponta többször is áldoztam cukoristennek, aki csekély, pillanatnyi vigaszt nyújtott ugyan, de becsapott és el is árult csúnyán. Az utóbbi hónapokban étkezések után szinte naponta voltak ájulásérzettel, szapora szívdobogással járó rosszulléteim, az általános érzelmi labilitásom, meg gyengeségem, kimerültségem még magyarázgattam az éjszakai szoptatásokkal, meg az ehhez fűződő hormonális zűrzavarral, de ezek a rohamok kezdtek ijesztővé válni. Jelentem, mióta nem eszem finomított cukrot, elmúltak a rosszullétek. Jobb az általános közérzetem, a kedvem, egészségesebb ételeket kívánok. És hogy mit eszek ha édesre vágyom? Aszalt vagy sima gyümölcsöt, mandulával, tökmaggal, zabkását banánnal, mézzel, gyümikkel és megszerettem csudamódra a 80 %os étcsokit is, amivel csínján bánok azért. Azért a fagyiról még nem mondtam le. És hát méz, stevia, nyírfacukor. Ez utóbbit most fogom beszerezni. Elég szélsőséges a könyv, de szerintem a legtöbb dologban igaza van, érdemes elolvasni.