Hétvégén kirándultunk egy diákszerveződés, a Society for Missionary Inquiry, szervezésében és megnéztük
Savannah történelmi városát, ami mellesleg közel fekszik a parthoz, így életemben először végre "megmártózhattam" az óceánban. Egyszóval, szédítő volt... mostanában többször megfogalmazódott bennem, hogy mindenhol jó, de legjobb a vízben, a víz lenyűgöz, megnyugtat, elvarázsol, újjászül... Igazi vízi mókus vagyok...
A másik érdekesség, hogy a fák itt szakállat növesztenek, elvarázsolt dzsungelváros arcot kölcsönözve Savannának. Frankó volt a vendégház, amiben ingyen lakhattunk, ez itt a déli vendéglátás kérem szépen.
P.S. Alma, az új szerelem az életemben:), gyakran arra kényszerít, hogy megbabráljam kicsit a képeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése