Hordozni jó!!

Egy ideje többet hordozom Ezrus babát, mióta elolvastam Büki Andrea könyvét a kötődő nevelésről. Eddig is tudtam, hogy a hordozás számtalan jót tesz a babával mind fizikai, mind lelki téren, mind a mentális fejlődés terén, de most, hogy kicsit gyakorlottabb és bátrabb lettem a kötésben, sokkal nagyobb kedvvel és vehemenciával próbálkozok. Elkezdtem megtanulni bonyolultabb háti kötéseket youtube-os videókról (Földi Zsuzsa profi kötőművésztől), és mérhetetlenül kényelmesebbnek bizonyulnak az eddig ismert sima batyunál... mondjuk Ezrus sokat ficánkol, meg kiegyenesíti a lábát, így nem is árt megerősíteni a batyut, h. a békatartás megmaradjon. Na persze közrejátszik a dologban az is, h. van egy új fincsi-puha, vékony csigás didymosunk, ami szinte kötteti magát. Anyáék kedvéért viszont beruháztunk egy szuper csatos hordozóba is, így a nagyszülők, családtagok is hátukra vehetik a babucit. Ezrus borzasztóan szeret benne nézelődni a városban, idegenekre mosolyog, ismerkedik, dumál, és nem utolsósorban hatalmasakat szunyál és utána nagyon boldogan ébred... A Beco-ra esett a választásunk, mert ez tűnik a legkisebb, legkönnyebb és legegyszerűbb megoldásnak és a dizájnja is lenyűgöző a többi formázott csatos hordozóhoz képest. Mivel itthon szörnyen drága, szülőhazájában vettem meg, az amcsi Ebay-en keresztül és Szandra barátnőm szállítja haza 1 hét múlva. Aki nem akar bíbelődni a kötéssel, annak kiváló, és a belsejébe varrott y betétnek köszönhetően hordozóval együtt le lehet venni a babát és átcsatolni egy másik személyre, ami nekünk nagyon jól jön. Egyébként egy hegymászó nő tervezte a profi túrahátizsákok felépítése alapján. Most a hordozoházas Beco van nálunk kölcsönben kipróbálásra. Szuper.