Ringatózunk

Most értünk vissza a Kesztyűgyárból Ringatóról és eszembe jutott, h. erről még nem is írtam a blogon, pedig nagyon szeretjük. A Ringató egy olyan foglalkozás, ahol anyucik és babucik együtt énekelnek, mondókáznak egy félórát kodályi elvek alapján. Ahogy Hermann Alice is írja a művészeti nevelésről: "Aki szereti a szépet, az életet szereti..." Én a legtöbb mondókázós ölbeli játékot, altatót itt tanulom, meg a homályba merült régről ismert dalok is itt jutnak eszembe, frissülnek fel, másznak át a passzívból az aktív készletbe. Ezrus ma leginkább a mesés-színesre festett falat meg a gyerekeket bámulta:) rám se nézett végig:( Hát igen, szerintem önálló kis baba lesz, ha egyszer lábra pattan. A Ringató mára kisebb mozgalommá fejlődött, és Budapest több kerületében, meg több vidéki városban is folynak foglalkozások egész évben. Csak ajánlani tudom. A családi találkáról visszafele jövet például Ezrusnak többször sírásra görbült a szája, de egy-egy mondókával sikerült felvidítani, és pár dal alatt álomba is szenderült a kocsiülésben, ami nagy dolognak számít nálunk. A képen a foglalkozások alapján készült CD-vel ellátott könyv látható, ami nagy segítség itthon, hogy eszembe jussanak a szövegek.