
Nem gondoltam volna, hogy eljutok idáig. Alig vártam, h. legyen időm kreatívkodni, festeni, olvasni, főzni, stb. De mostanában már szinte minden nehezemre esik. Ezra ágyhoz köt, kb 1-2 óránként le kell feküdnöm, hogy a kővé vált derekam, meg a húzódó hasam megpihenjen. Sétálni nem bírok, így ki se nagyon járogatok, max 1 kisebb túrát naponta... Mondhatni beszűkültem. Unom a keresztény irodalmat, (kivéve az olyan izgit, mint a Bruchko, meg a Viskó) fordítani nincs agyam, főzéshez be kell szerezni, meg sokat állni a konyhában, na meg a mosogatás... Aztán jött az ötlet: horgolni tanulni lenne jó, azt ágyban is lehet, kreatív, de mechanikus is, adottak a minták, stb. Hála
Hannának, aki ajánlott pár
honlapot alapozásnak meg egy
jó kis könyvet, bele is vágtam, és azóta sikerült megalkotnom az első blokkokat a babatakaróhoz, nem is lettek olyan csúnyák így elsőre, bár sokat morfondíroztam a leírásokon, meg bontogattam is rendesen. Olyan ez, mintha egy rejtjeles írásra kéne rájönnöd. Aztán egyszer csak leesik és megérted. A fonalakat egy közeli turiban vettem kilóra, így elég olcsón megúsztam a kezdeti beruházást. És íme a kedvencem, Ezra első madárkája, Levendula,
innen. Azóta Mandula is elkészült:) Egy új, színes világ látszik megnyílni előttem:) Köszönöm Ezra-baba.
3 megjegyzés:
de cuki, én is akarok ilyen madárkát!
én a horgolással ott tartok, hogy másfél órán keresztül válogattam egy csomóféle fonalat a turiban...
(na jó, a hordozós klub tomboláját megelőző éjjelre elkészült egy bénácska nyuszi saját kútfőből - de azóta csak újra vettem még fonalat)
Nagyon cuki lett! És szép fonalakat sikerült venned!
köszi csajszik, éljen az új hobbi! Most egy teknőcön dolgozom éppen:)
Megjegyzés küldése