Szüléstörténet-Eneh

Éjjel 1: 16-kor elment a magzatvíz, örömmel vegyes ijedelem: ez már az!! Telefon a bábának: nyugalom, várunk. Éber fájásmérecskőzés, horgolás, ima, Életadó Igék olvasása egész éjszaka a nappaliban a kanapén... Rendszertelen fájások: 5-8-12-15-6-7 perc. Végre itt a reggel, továbbra is rendszertelenek, de egyre erősebbek, guggolva, négykézláb, fekve, járva, táncolva, ringatózva, kapaszkodva tűrés, levegőzés. 1 órakor Bogi megérkezik, sürög-forog a konyhában, sajttál, gyümölcstál készül, meg finomságtál mandulával, mogyoróval, aszalt szilvával, barackkal, áfonyával... zene: Nadishana, megnyugtató bába-látogatás délután 4kor: már 4 cm-nél járunk, pedig ez még csak a rákészülés!!! új energia...hit-bizalom erősítő közös ima, néha fújtatva filmezés Endruval és Bogival...medencefeltöltés... 5 óra: aktív szakasz kezdete: végre rendszeresek a fájások 4-5 percenként, várva-várt finom vízbehuppanás...Mérhetetlen megkönnyebbülés és szabadság a víz, könnyen mozgok benne, melegen simogat, kiáll a görcs a testemből, ellazulok, bába, dúla megérkezik, folyamatos fájdalomkönnyítő derékmasszázs, muskotályzsálya illat, félhomály, relaxáló, tengeres delfines zene, egyre intenzívebb, hosszabb extatikussá váló fájdalom... 8 körül hányás: végre itt az átmeneti szak... hisztérikus utolsó 2 cm, kicsit ketten Endrével, Endre nyugodt, biztonságot ad, biztat, minden rendben, mindjárt meglátjuk Őt... érzem a fejét a kezemmel, kb 9:45 körül jön már a kitolás!! szétszakadok vajon bele? horror ez a csontos fájdalom. vajon még egy óra? folyamatos gátvédelem, partraszállás a célegyenesben, guggolva nem jó, négykézláb az igazi...nem is én nyomok, a testem életre kelt és teljesen átvette az irányítást, én csak nyögök-ordítok hozzá, pár perc és 9:55 ooopsz már kint is van, hallom a hangjait, végtelen boldogság, gurgulázó öröm, nem is fáj már egyáltalán... Gyönyörű, rózsaszín, tiszta, nagy baba, éber, szemlélődő... leírhatatlan szépség lélegzik, motoszkál, keres a hasamon... jönnek még a fájások, hozzák a lepényt is, gyönyörű, hibátlan az is...vizsgálatok, mindketten jól vagyunk, Endre elvágja a köldökzsinórt ahol már nem lüktet, nem is vérzem annyira hála az Arnica kezelésnek...kicsit magas a pulzusom, de hát ennyi adrenalintól hogy ne lenne? Lemosdatnak, fekszem a babával, bába, dúla elköszön, ámulatban közös hálaima, megérdemelt pihenés, persze nem bírok aludni:)

Köszönöm a csodálatos csendes jelenlétet, a biztatást, a hitet, az imát, a támogatást, a finomságokat, a barátságot Endrének és Boginak, a bábámnak és a dúlámnak pedig a szakszerű, bölcs segítséget, az alázatos szolgálatot, a gyengéd támogatást, az odaadó szeretetet, amivel hozzásegítettek egy ilyen gyönyörű, stresszmentes szüléshez. Mindenekelőtt azonban Mennyei Apukámnak köszönöm, hogy ígéretéhez hűen biztonságban világra segítette Ezránkat.

Ezennel tanúskodom róla, hogy létezik az az erő, ami eljön a nőkhöz és magával hoz egy gyermeket. Nekem csak engednem kellett, hogy ez az erő átsüvítsen rajtam és kivárni a babámat. Tényleg valami misztikus, természetfeletti valósággal találkozhattunk mindannyian pénteki"utazásunk" során.