Szépalma

Ezen a héten a "Fiúság Konferencián" veszünk részt egy Szépalma nevű hotelben Zirc közelében. Temérdek előadáson vettünk részt vasárnap estétől péntek délig és nem lehetne mindent egy bejegyzésben összefoglalni, de legalább egy kis darabját megpróbáljuk átadni annak, amit tanultunk.

Amikor keresztények közt a megszentelődésről beszélünk, akkor sokszor egy olyan elképzelés él bennünk, hogy ahogy az idő telik, úgy mi egyre jobbak, egyre szentebbek, tökéletesebbek leszünk. Igen ám, de ha magunkba nézünk, akkor azt látjuk, hogy ahogy az idő halad, mintha egyre bűnösebbekké válnánk. Ahogy egyre jobban megismerjük Istent és az Ő szentségét, illetve a saját elveszettségünket, úgy egyre nagyobb a szakadék, amit valaminek át kell hidalnia. Ha Jézus értünk vállalt áldozatának értéke is együtt nő az istenismeretünkkel és önismeretünkkel, akkor haladunk igazán előre a szentségben, akkor a kereszt átér ezen a szakadékon bármilyen nagynak tűnik is az. Ha nem nő együtt a kereszt jelentősége a szemünkben ezzel az ismerettel együtt, akkor óhatatlanul vagy a jócselekedeteinkkel próbáljuk kipótolni amit Jézus tett értünk, hogy elfogadhatóak legyünk Isten előtt, vagy állandóan abban a tudatban fogunk élni, hogy nem vagyunk elég jók Isten előtt és egyre mélyebbre süllyedünk az önsajnálat és szégyen mocsarában. Ha Jézus értünk hozott áldozatára figyelünk, akkor nem fogjuk azt gondolni, hogy bármit is hozzá kell még ehhez tennünk. Minden, amit teszünk, az az Istennel való kapcsolatunkon alapul és a hála motiválja. Ha így nézzük a szentséget, akkor nem az a kérdés, hogy mennyivel imádkozom most többet, mint amikor megtértem, vagy mennyivel olvasok most többet Bibliát mint régebben, hanem az, hogy mennyivel szeretetem jobban Istent és az embereket most, mint amikor megtértem. De az én Isten felé táplált szeretetemet is annak felismerése fogja növelni, hogy mennyire szeret Isten. Az alábbi ábra a megszentelődésnek előbb leírt folyamatát szemlélteti.

Lehet, hogy a mosható pelusok és egyéb babadolgok között furcsa egy ilyen teológiával foglalkozó bejegyzés, de ez is része a tapasztalatainknak...



Annyit tennék még hozzá, hogy számomra az egész hét üzenete ebben az egyébként kedvenc igémben foglalható össze:

"Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked." (Zofóniás 3,17)