A majd egy hetes pakolás, újrapakolás, újrarendezés és cucc-sűrítés után nagyjából minden bent van. Készen állunk!
Bár a herce-hurca a csomagokkal, meg a 3 óra várakozás Frankfurtnál nem a kedvenc részem, a repülést várom.
Amúgy ezekben az utolsó napokban találkoztunk még néhány barátunkkal utoljára, egyikük meg is próbált elrabolni minket (Thirza - most is tőle írok). Sok ilyen találkozásunkban éreztük azt, hogy egymás szövetségesei vagyunk Isten országának építésében földrajzi és kulturális távolságtól függetlenül.
2 megjegyzés:
Mikor indultok?
Remélem, jó az utatok, nagyon gondoltam ma rátok.
Megjegyzés küldése