végső búcsúk

Ma mindhárom gyülinktől elbúcsúztunk, teljesen kimerültem a végére, de a szívem túlcsordul a hálától, ha belegondolok, milyen csodálatos embereket ismerhettünk meg itt, és mennyi örökkévaló barátság kezdődött el ez alatt az év alatt is. Az Allsoulsban csak simán részt vettünk az istentiszteleten, ahol mellesleg egy bagoly és pár kígyó is bekapcsolódott a Teremtő dicséretébe, mivel a környezettudatos élet volt a téma, érdemes meghallgatni... A Vineyardban már beindultak a könnycsatornák, a preka előtt ugyanis Chris kihívott minket középre, hogy úgynevezett "kiküldő imát" mondjanak értünk, csakúgy áradt ránk a mennyei Erő és áldás... Rengeteg ölelést kaptunk, fényképeket csináltunk, százszor elbúcsúztunk. Az üzenet is tökéletesen passzolt a kiküldéshez: Isten nem a mi erőnkre, forrásainkra, képességeinkre épít, mert az nem lenne elég semmire, a mi részünk csak az egyszerű engedelmesség, Ő ruház fel erővel arra, amire elhív, ugyanazzal az erővel amivel Jézust feltámasztotta a halálból. Aztán még hátravolt a magyar gyülekezet, ahol szintén nagyon kedves volt mindenki, Endre szolgálatát két ajándék könyvvel is megköszönték. Erre a hétre megint összegyűlt egy csomó meghívás, aztán pénteken utazunk még egyet, Zolival meg Csabával nekivágunk New Orleansnak. Alig várom.