2008. október 31., péntek

Halloween

Hihetetlen mire képesek ezek az amerikaiak. Tombol a Halloween-verseny. Vannak egyenesen horrorisztikus, ijesztő kertek vörösen villogó szemű hollókkal, koporsóval, és igazi kis sírokkal (földhalmok), vannak kisgyerekesen viccesek, műanyag, színes csontvázakkal és sírkövekkel, vagy felfújható szellemekkel, tökökkel. Nem tudom mire vélni, biznissz ez is persze, mint a Karácsony, de hogy miért jó szellemeket, démonokat előcsalogatni, és jó kísértést kívánni nekik, tudva, hogy az valami rettenetesen ijesztő és romboló dolog, ezt nem értem... Jó szórakozást a képekhez. Majd még bővítem a kollekciót holnap...

Halloween kertek


Nem feltétlenül erről szól, de eszünkbe jutott és szerintem gyönyörű zene:



2008. október 29., szerda

Isten folyója

Tegnap a Prófétai igehirdetés/prófétai igehirdető elnevezésű órán prédikáltam 5 társammal az egyetem egyik kápolnájában.
Az óra egyik alapgondotala az, hogy prédikátorokként nevezzük meg, hívjuk nevén a minket körül vevő világot az ige szavaival.
Én is ezt próbáltam meg.
Az Ezékiel könyvéből Isten folyójáról beszéltem. Angol nyelvvel bírók alább olvashatják (Sajnos nem lesz időm lefordítani).

A képen a Nílus látható (ez is egy folyó a sivatagban, mint Ezékielnél...)
Tehát a preka:
Isten folyója

2008. október 27., hétfő

túrógolyó hipergyors


Ma ezt műveltem, hogy Endre megkínálhassa csoporttársait a "Prophetic Preaching" kurzuson, ahol prédikált is ötödmagával, ami nagyon jó élmény volt mindannyiunknak, sok bátorítást, elismerést kaptunk mindketten. De visszatérve, a recept a mindmegettéről származik:

Hozzávalók:
  • 50 dkg túró
  • 30 dkg porcukor
  • ízlés szerint vaníliás cukor
  • 30 dkg kókusz
  • mogyoró vagy mandula

  • Elkészítés: A túrót a porcukorral összekeverjük (ízlés szerint vaníliÁS cukrot is lehet bele tenni), majd 10 percig állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk a kókuszt, összekeverjük. A masszából nedves kézzel apró golyókat formázunk, és megforgatjuk kókuszreszelékben. A golyók közepébe lehet tenni mogyorót vagy mandulát. (Ha mandulát teszünk, akkor előtte áztassuk forró vízbe, úgy könnyen lejön a héja.)

    Gitár Mennyország






    Szombaton voltam a gitár (vagy inkább gitáros?) mennyországban. Egy kedves magyar barátunk Zoli vitt el oda, aki szintén jól érzi magát szárított fadarabok társaságában.
    PRS gitárokat akartam elsősorban kipróbálni (www.prsguitars.com a képen is épp egy ilyennel ülök), mert elvileg kicsit más a nyaka a 22 bundosnak mint a 24-esnek (a CE szériában). De mindegyik hiperkényelmes volt. Mondjuk 2OOO dollárért nehogymá ne legyen az.
    Egy Music Man Axis is a kezembe került, ami szintén nagyon jó hangszer, csak ilyen strato-s hangja van, ami tök jó, de nekem már van olyanom. Kézbe vettem még 1 Gibson Les Paul Studio-t, ami szintén nagyon jó hangszer. De a PRS-ekbe szerettem bele. Kipróbáltam 3-at, és egyik jobb volt, mint a másik. Nagyon kényelmes a nyak, gyönyörű változatos a hang, és szép is. A képeken drága gitárok láthatók a falon, illetve egy szupernagyi (mögötte egy kicsit látszik a kb. 4 x 15 m-es fal részlete végig tele gitárral).

    Mark 14:1-11

    Apropó AllSouls, ezt hallgassátok meg, eszméletlenül ütős volt Shayne mai prekája...

    cipőmese




    Ezt nem fogjátok elhinni... Nem hoztunk ünneplőscipőt Endrének, úgyhogy utánanéztünk a clothes closetben hátha találunk valamit. Endre talált is egy jó kis retrós fekete cipőt, és mit gondoltok hol készült?

    (Mellékeltem 1 képet kedvenc téli mamuszainkról is, amiket mellesleg ugyanott zsákmányoltam:))

    Halloween Hall Crawl Thirzánál

    Nem vagyunk partizósok, de elmentünk és nem volt rossz, a díszletek érdekesek voltak, gyakran a jelmezek is, bár nem értem miért akar ilyenkor a legtöbb nő mindent megmutatni...Közben megtanultunk dominózni, megkaptam a kutyaterápia-adagom is, szegény T-Rex, nagyon elfáradt a sok ingertől egy idő után... A jelly shot érdekes volt, a puncsban, a keksz között bogarak és pókok, füst mindenütt, nagyon gót az egész, hazafelé láttunk egy autóbalesetet, nem lett nagyobb baj hál'Istennek.
    Halloween party

    2008. október 25., szombat

    Brunch

    Ma sem csalódtam, bár kicsit lájtosabb volt a légkör... Hihetetlen mennyire összecseng minden, ami a fejemben, a szívemben zajlik, és ami történik körülöttem... Hihetetlen, hogy ugyanazt fogalmazzuk meg egyszerre ugyanott, ugyanakkor... Minden ahhoz a mérhetetlen és sokszor mindennél valóságosabb magányhoz vezet, amit egyszerűen nem lehet felülírni, kiváltani, meggyógyítani, eltitkolni, ami elől egyszerűen nincs menekvés. Olyan pusztaság ez, ahová nem tud belépni a legkedvesebb Kedves, a legjobb Barát, a legszeretőbb Család, a legmegértőbb közösség sem.

    Ennek az óriási csalódásnak a fájdalmában kell élni, de ez az, ami mérhetetlenül drágává teszi az Istennel való kapcsolatot, mert Ő az egyetlen, aki be tud lépni ebbe a pusztaságba, Ő az egyetlen, aki pontosan érti, tudja és átérzi remegő szívünk magányát, az Ő tekintete kikutatja a görcsöket, az Ő füle meghallja a néma kiáltásokat, Ő nálunk is több részletet ismer, Ő látja az egész képet... És amikor végre kinyitom a szemem és észreveszem, hogy nem vagyok egészen egyedül, mert Ő ott ül velem és ölelve hallgat, és gyógyít és szeret, akkor ez a magány a legközelibb kapcsolat forrásává válik, a puszta megtelik élettel, finom forrásvizet kortyolok Pásztorom kezéből, zöldellő réteken táncolunk és szépséget álmodunk, máskor meg csak sírunk, várunk, szenvedünk. O beata solitudo, o sola beatitudo
    !

    Más. Rájöttem arra is, hogy függő személyiség vagyok, és erősen kontrollvesztő: belelkesedek valamibe, és akkor (Endre szavaival) mint egy mérges patkány, csak azzal foglalkozom, amíg lassan elkezdek émelyegni tőle, és aztán hirtelen lekapcsolódom. Ez bármi lehet, a blogírás, az Internet, a vásárlás, a főzés, az alkotás, a tanulás, bármi... Ezekkel drogozom, ezekből a repedezett falú kutakból próbálok vizet szürcsölni, és csak egy idő után veszem észre, hogy poshadt a víz...
    Azt hiszem, ha mindennap rendesen rákapcsolódnék a tiszta víz forrásra, akkor ezek az egyébként drogok teljesen ártalmatlan vitaminokká válnának.

    És mindez annyira ráfelel az igére, amivel ezt a tanévet elkezdtem:
    Hóseás 2, 16-19, 21-22
    Azért most én csábítom őt: elvezetem a pusztába, és szívére beszélek.
    Azután adom vissza szőlőjét, és az Ákór völgyét a reménység kapujává teszem. Ott majd úgy felel nekem, mint ifjúsága idején, mint akkor, amikor kijött Egyiptom földjéről.
    Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az Úr -, és nem hívsz többé Baalnak.
    Kiveszem szájából a Baalok nevét, nem emlegetik többé nevüket.

    Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával.
    Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat.

    Hát nem szenvedélyesen gyönyörű?

    Még több a brunchról az Enehmeditálon...

    pantomim

    Közben ezt találtam sebezhetőség témában:



    Ez meg fenomenális:



    Na most má tényleg megyek csucsulni...

    bor és desszert





    Megint nem jön álom a szememre, mert annyira felkavaró volt a 'vine and dessert' az AllSoulsFellowshipben, ami a másik választott gyülink. Ismeretlen nők, ki tudja mennyien, eső kiszámíthatatlan mennyiségben, bizonytalanság, magány... szorongó lázadással indultam neki a hit bátortalan bátorságával és ugrottam az ismeretlenbe. Durván megérte, ilyet még nem láttam, minden várakozásomat felülmúlta és a maradék amerikaiakról, meg keresztényekről alkotott sztereotíp előítéletcsomagomat is leépítette ez az este. Csupasz őszinteség, kiszolgáltatott sebezhetőség, könnybarázdált arcok, irgalom és együttérzés, provokatív nyelvezet, tabutémák dögivel, gyógyító feltárulkozás és hallgatás, gyengéd, de intenzív Mennyei Jelenlét. Minden olyan igazi, élő és valóságos volt, minden szónak és tekintetnek mélysége volt. Ezt otthon is bevezetjük, annyira egyszerű, és mégis akkora feltöltődés. Téma: The grass is always greener on the other side of the fence. (A szomszéd fűje mindig zöldebb) A kérdés mindössze ennyi volt: What does your grass look like now? Holnap is megyek. 'Brunch' várható, ami=breakfast+lunch, imádják a rövidítéseket, ezt ma este tanultam: TMI=Too Much Information, egy régebbi kedvencem gyakran megtalálható meghívások alatt az RSVP ('Válaszolj lécci')után: ASAP=As Soon As Possible (éjszep). Mára ennyit. Holnap többet fényképezek, mert nagyon vagányul néz ám ki a helyszín...

    Alternatív gitárjáték


    Talán mondanom sem kell, hogy mivel az August Rush-ban a kisfiú elhangolja a gitárt és elkezdi csapkodni, és jól szól, ezért én is elkezdtem ugyanezt, hátha majd az is jól szól. Izgalmas... A hangolások, amiket megpróbáltam:

    D A D E A D

    D G D G H D
    (ezutóbbi jobban tetszett)
    Ha valakinek van ötlete esetleg írhat még hangolásokat...

    2008. október 23., csütörtök

    Zenészeknek kötelező, de mindenkinek ajánlott

    Nem hagy aludni az 'August Rush'. Nézzétek meg és írjatok róla, lécci...Szétrobbanok, valami emésztő vágy és öröm feszít, kínoz, unszol és kényszerít az alkotásra, mintha valami rég elfeledett-eltemetett részem támadna fel a romok alól...vajon mi van a tízéves porréteg alatt? Zenét, festéket, szavakat, táncot; fájdalmas örömöt éneklek; ősi meséket, titkos kertben játszott elfeledett dallamokat. Istenarcúságunk üldöz minket...remélem megtalál és engedünk neki.

    2008. október 22., szerda

    Lakás dizájn 2.O

    Kicsit bezöldültünk, leveleket aggattunk ki, és átöltöztettük kis otthonunkat.
    Bár már csak 7-8 hónapot töltünk itt, azért mégis addig itt szeretnénk otthon érezni magunkat.
    Szavak helyett beszéljenek inkább a képek...

    Lakás deign 2.O

    2008. október 21., kedd

    magyar közösség



    Összefogtak az atlantai magyarok és közösségbe verbuválódtak, előbb virtuálisan, majd lassan igaziból is. Csaba barátunk pásztorlatával pedig megindult az atlantai magyar református gyüli is, havonta 1 vasárnap délután kb 20-30 fővel. Most vasárnap ellátogatott hozzánk az itteni esperes, Kocsis Attila is, és az i.t. után együtt emlékeztünk meg 56-ról. A himnusz nagyon megrázott...sírig tart vajon ez a nagy magyar fájdalom? De megmarad a HIT, REMÉNY, SZERETET...

    Aztán a kis szeretetvendégség finomságokkal (potlock) megtöltötte a gyomrunk is, és jó sokáig beszélgettünk.
    Szereztünk egy jó barátot (Zoli) és karácsonykor Endre prédikál majd.

    Autumn Harvest Festival/ Aratásünnep (szombat délutáni mulatság)

    Szombaton itt vendégeskedtünk, ettünk, ittunk, művészkedtünk, zombiskodtunk, jó kis kikapcsolódás volt...Kinek Halloween, kinek aratás, nekem az utóbbi jobban fekszik. Ezek az amcsik nagyon tudnak szórakozni, ellazulni, őrültködni, minden korosztály, van mit tanulni ezen a téren... Take it easy, man...Egyébként ez az állatáldós gyüli, ahol Thirza segédlelkészkedik.

    Őszaratásünnep

    2008. október 15., szerda

    Az Igazság odaát van?


    Mostanában olvastam egy könyvet (Brian McLaren: The story we find ourselves in), és több szempontból is megragadta a fantáziámat. Igazából Isten és ember történetét meséli el, rámutatva a nagyobb összefüggésekre, és eközben igyekszik lekaparni azt a réteget a keresztyénségről, amelyet a "modern" világ rápakolt. Az fogott meg leginkább, hogy elutasítja a modernista szétválasztását a természetesnek (natural) és a természetfelettinek (supernatural). Isten ugyanennek a világnak a része, a hatalmának a megnyilvánulásai (például, de nemcsak a csodák) ugyanúgy "természetesek", mint a fizika törvényei. Ez a gondolat most először jutott úgy el hozzám, hogy hitre vezessen, főleg az imádság terén. Amit kérek, az nem valami különleges dolog, hanem természetes. Ehhez még hozzájárul az, hogy (Barth-ot olvasva) felfigyeltem az ÁMEN jelentőségére. Az imánk lezárása kell kifejezze, hogy amit kértünk, azt komolyan gondoljuk. Most, hogy Istent közelebb érzem (nem távoli, természetfelettinek) sokkal könnyebb Áment mondanom. Sőt, máshogy mondom azt.

    2008. október 13., hétfő

    Ginaféle sörkifli

    Ezt sütöttem ma Endre órájára, fincsi lett elsőre is.

    Ha valakit érdekel a recept:
    Hozzávalók 64 kiflihez:
    1kg liszt, fél liter tej, 2 dl olaj, 1 evőkanál só, 1 kávéskanál cukor, 7 dkg élesztő
    Tésztát csinálsz belőle, jól kidolgozod, csinálsz belőle négy cipót, és 1 órát pihenteted.
    Kinyújtod a cipókat kör alakúra, közepes vastagra, megolajozod a tetejét és 16-olod őket. A cikkekbe lehet tenni sajtot, sonkát, vagy ha édesre akarod, lekvárt, csokit. (én amikor édes töltelékkel csinálom, akkor a só és a cukor arányát a tésztában meg szoktam cserélni...)Feltekered a cikkeket, a kör szélétől a közepe felé haladva, a tetejüket megtojásozod, tetejére köménymag, reszelt sajt, szezámmag, cukor, só, ki mit szeret. Előmelegített, középmeleg sütőben addig sütöd, míg szép világosbarna színe nem lesz.

    Művészeti est a Vineyard gyüliben




    Végre valahára megtaláltuk a gyülinket, vagyis a gyüliinket, ugyanis nem bírunk választani 2 közül, mert mindkettő annyira tetszik, és mindkettő felkészít majd jövőbeli elhívásunkra, csak más-másképpen. A Vineyard még egész új közösség, tavaly januárban alakult meg, kb 25-3o tagja van, akik nagyon befogadóak, szimpatikusak. Először szombat este találkoztunk velük, de akkor még inkognitóban. (bár kértem, hogy játszzák el a kedvenc jazz standardünket, és megtették (Summertime)) A gitáros középen Chris, a lelkész, vagány mi? És másnap kiderült, jól sejtettem, h. az együttzenélés is missziós, a banda tagjai nagyon régi, nem feltétlenül keresztyén barát-zenészek. Jó hozzáállás szerintem. Megjelentek mindenféle tetkós, lyukasfülű arcok is, ami sokat elárul egy gyüli nyitottságáról, kár, h. nem csináltam róluk fényképet. A vasárnapi istentiszteleten beszélgettünk is, meg imádkoztunk is együtt. Örültünk egymásnak, jó volt.

    Mivel a youtube-on hosszas keresgélés után sem találtam egy igazán tetsző Summertime-ot, maradok az aktuálisabb Atumn Leaves-nél. Gyönyörű, szép őszt mindenkinek:

    Koncertélmény folyt. köv.

    Most, hogy rájöttem hogy kell a youtube-ról mindenfélét felpakolni ide, beizzítom kicsit a zenei vonalat, ugyanis megtaláltam a már említett Third Day-Jars of Clay koncert felvételét, bár nem Atlanta, hanem California, de azért érdekes lehet...a közönség behamisít a végén, de hát ettől élő...

    - Jars Of Clay Lyrics


    És akkor már nem hagyom ki a másik kedvenc Jars számomat sem.

    - Jars Of Clay Lyrics


    3 a magyar igazság, a ráadás most elmarad.


    - Jars Of Clay Lyrics

    Thirza, a legjobb barátném

    Ő az, hát nem hasonlít Alanis Morisettre? Nemcsak külsőre értem, épp olyan nyílt és őszinte, mély, sokszor provokatív, különleges és életteli. (Nem mintha ismerném Alanist, ezek csak a benyomásaim róla a dalok alapján.) Úgy hív, hogy 'my Hungarian sister', és sokszor együtt ebédelünk, bírja a magyar konyhát, főleg a lencsefőzeléket. Én meg Mr T-Rex-et,a frenetikus csoda-kutyust, aki hivatásos terápiás kutya, és tényleg jó szolgálatot tesz gyermek-pszichiátriákon, jó kis trükköket tud... Magyarországon is van már ilyesmi, nekem nagyon szimpatikus. (Azt hiszem Szurkos Emőke barátosném is ebben a témában kutat...)

    Thirza is énekelve vezet néha, csak a hangja nem ilyen jó, bár nagyon hangos és kellően őrült, egyébként lehet, hogy Karácsonykor az ő
    farmukon fogunk vendégeskedni az 5oo bölény között...

    Eneh még többet blogol...

    Egy különleges blogot szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani.
    Eneh kreatív csendességei fognak itt megjelenni, hetente 1-2.
    Mindenkinek tudom ajánlani, aki hajlandó az önvizsgálatra, és nem teljesen tökéletes keresztyén (még).
    Mivel Oldalbordám nem spórolta meg az igehelyek beírását (amiket pl. én gyarló lélek úgysem olvastam volna át), elég hosszúak a bejegyzések. Ezért az is előfordulhat, hogy több lélegzetvétellel tudsz csak elolvasni egy részt. Nem baj, ne add fel, megéri.
    Még egyszer a blog cím:
    http://enehmedital.blogspot.com

    Házi kedvenc tévút

    Nem hiszitek el hol voltunk szombat reggel. Házi kedvencek megáldása Szent Ferencre hivatkozva az iskola melletti presbiteriánus gyüliben!!! Őrület, pedig én már csak állatbolond vagyok, de ez egyszerűen nevetséges, és ez már évek óta bevett szokás náluk. Beteg az a társadalom, és ez nálunk is így van, ahol gyermek, család és barátok helyett kutyát, cicát, stb. vállalnak és nevelnek, és ahol történetesen épp a 'pet supplies' (állateledel) mellett van a 'baby care' (babacuccok) részleg az áruházban... Ja, és láttuk már az állat-bölcsödét, az állat-kórházat és az állat-temetőt is. Lásd balra fent a diavetítést...

    2008. október 10., péntek

    turka forever



    Aki ismer tudja, hogy megrögzött turkamókus vagyok...hát, itt ingyen keresgélhetek, és nem csak ruhát, hanem mindenfélét: néha teniszütőt, máskor púdert, sampont, fülbevalót, cipőt, tányért, könyvet, táskát, játékot, Halloween jelmezt...Szóval nem játék ez kérem szépen...Úgy kell megfékeznem magam, hogy ne mókuskodjam túl magam, így hetente próbálok csak egyszer, csütörtök du. (úszás után) menni. Háttérben Daniel, az imafutó, akire nagyon felnézek, ő szervezi ugyanis az imareggeleket 6:3o-kor hétfőtől péntekig.

    kávészünet+menzadekor




    Eddig nem sok szó esett a menzáról (refectory), mivel nem ott eszünk, de talán érdemes megemlíteni a híres kávészünetet (coffee break), ami minden nap az áhítat (chapel) után, 1o:3o körül veszi kezdetét, ahol is kávé, kakaó, vagy tea, némi süti és gyümölcs keretében a teológia apraja nagyja kifújja és kibeszélgeti magát, időpontokat egyeztet, lelkigondoztatja magát, barátságokat épít, kedveskedik, meg ami belefér a kb 3o-4o percbe. Nekünk mókusoknak mellesleg ez a gyümölcsbegyűjtő körutunk is egyúttal. (Tudvalevő ugyanis, hogy gyűjtögető életmódot folytatunk:))

    Szerintem ez a közös láblógatás nagyon jó ötlet, meg a sok kényelmes közös tér is a kolik minden szintjén és minden épületben.

    Akit érdekelnek a menza tetszetős zászlói és szeretne elmélyedni a szimbolikájukban, az katt ide (a megjegyzésekben várom a ciklus értelmezését):
    menzatojások

    2008. október 8., szerda

    hűviművi

    Itt is beköszöntött a hűvös, esős, szürke idő. Legalább inspirál a tanulásra... Még jó, h. tegnap volt a Blues és Barbecue party kint a füvön. Ingyen kaja, jó zene, nemzetközi asztal, és szereztem jó sok zenét a kis Almámnak, miközben a gazdag támogatók beszédeket mondtak, meg a tanárok díjakat gyűjtöttek. Mondtam már, h. az ázsiai diákok a kedvenceim?

    Wow, ma este elkapott az áradat munkába menet, ha itt esik, akkor nagyon tud esni, pár perc alatt ömlik a víz az utcákon, izgi, főleg ha gyalog van az ember, úgyhogy ma mezítláb játszottam bent a gyerekekkel, nagyon szeretek várat építeni színes építőkockákból...

    2008. október 6., hétfő

    Helyzetjelentés 6 hét után


    Szinte hihetetlen, hogy már az első szemeszter felén túl vagyunk. Semmi kétség, hogy gyorsan el fog repülni ez az év.
    Lassan kezdünk ráállni az itteni életritmusra. Eneh úszkál, én meg már egész jól állok az olvasnivalóimmal.
    Sokszor jóllakatnak minket, mert az amcsik sokat esznek (télleg).
    A külföldi diákokkal most is sokat vagyunk együtt. Úgy tűnik, Matt-tel (Anglia) hasonló az elhívásunk.
    Amúgy azért nem minden fenékig tejföl, pl. ez egy liberális teológia, és ez sok mindent jelent errefelé.
    Néhány teológussal összejöttem a legutóbbi 2 szombaton, hogy játszunk egy kis jazz-t. Majd meglátjuk mi lesz belőle.

    2008. október 5., vasárnap

    Cartersville kircsi

    Szombaton Szilágyi Csaba elvitt kirándulni engem meg Katit Cartersvillbe. Gyönyörű helyeken jártunk... Hogy lehet slideshow-t csinálni ebből? A Picasan nem jelenik meg nekem az a funkció.
    Cartersville kircsi

    2008. október 4., szombat

    Egy próféta: Martin Luther King



    Ma is olvastam valamit. Martin Luther Kingtől. Ő a feketék jogaiért küzdött, és a szó legszorosabb értelmében életét adta ezért az ügyért. Ami csodálatra méltó az életében az az, hogy bár nagyon fontos volt számára az, amiért küzdött, mindvégig Isten szószólója maradt (nem vált az emberi jogokért való harc az egyetlen célitűzésévé).

    Az egyik prédikációjában beszél arról, hogy ha meghal, miről beszéljenek. Azt kéri, ne beszéljenek hosszan, ne mondják el, hogy Nobel-békedíjat kapott, vagy hova járt iskolába, mert ez nem fontos. Tényleg, mi a fontos? Mi az, amit szeretnénk, hogy elmondjanak rólunk?

    Nekem az lenne a fontos, hogy elmondják, az voltam, akinek Isten akart. Betöltöttem rendeltetésem, akármi is volt az. Azt szeretném, ha elmondhatnák, hogy legyőztem magam (vagy Isten győzött le) és így nem magamért, hanem Istenért és másokért éltem.

    2008. október 3., péntek

    Egy gyülekezet utolsó szavai



    Mindig is szórakoztattak az utolsómondások, azok a szavak, amiket szerepjáték-hősök, vagy filmszereplők haláluk előtt hebegnek, feltéve, hogy van benne valami sületlenség, ami haláluk okát megmagyarázza (pl.: "csak gyorsabb leszek ennél a négyfejű szörnynél..." Itt vannak még ilyenek: http://www.rpg.hu/ ).
    Amit azonban ma olvastam az is ilyen, csak a való világból (és ezért persze nem is olyan vicces...). Tehát egy gyülekezet utolsó szavai: Ezt mi nem így szoktuk csinálni. (We never did it this way before.)
    Annyi feladata lenne egy gyülekezetnek ebben a sebzett világban. De ha nem bújik ki az álomvilágából, mert nem "szokott", akkor Isten majd támaszt magának fiakat a kövekből, és azok fogják hirdetni az Ő dicsőségét.
    No, kiprédikáltam magam. Megyek aludni.

    2008. október 1., szerda

    mindennapi mozgás

    Végre rátaláltam az ideális sportra, selyemsima simogató víz, tökéletes hőmérséklet, üres medence, bicajjal csak 6 perc és mindez ingyen!(Agnes Scott College)
    Csak a hajam bánja, lehet, h. levágatom 2 centisre...