Összefogtak az atlantai magyarok és közösségbe verbuválódtak, előbb virtuálisan, majd lassan igaziból is. Csaba barátunk pásztorlatával pedig megindult az atlantai magyar református gyüli is, havonta 1 vasárnap délután kb 20-30 fővel. Most vasárnap ellátogatott hozzánk az itteni esperes, Kocsis Attila is, és az i.t. után együtt emlékeztünk meg 56-ról. A himnusz nagyon megrázott...sírig tart vajon ez a nagy magyar fájdalom? De megmarad a HIT, REMÉNY, SZERETET...Aztán a kis szeretetvendégség finomságokkal (potlock) megtöltötte a gyomrunk is, és jó sokáig beszélgettünk.
Szereztünk egy jó barátot (Zoli) és karácsonykor Endre prédikál majd.
3 megjegyzés:
Hű, Endre, micsoda karrier! :-o
És amúgy kb. milyen felekezetű ez a közösség? Vagy ökumenikus? Gondolom, olyasmi.
Alapvetően ref, de vannak katoszok meg pogácsák is, sokan inkább a közösség miatt járnak, nem az i.t.izgatja őket...Bár nem sok embert ismerek még közelebbről.
Eneh vagyok, ne tévesszen meg a fülecske
Megjegyzés küldése